Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására és leleményességére támaszkodhatott - továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. május 5. kedd, 10:00
Antoine de Saint Exupéry: A kis herceg
Antoine de Saint Exupéry azonos című könyve alapján írta: Varsányi Péter
Antoine de Saint-Exupéry, minden franciák legszebb nevű írója egyike azon keveseknek az irodalom történelmében, akik egyszerűen szőrén-szálán eltűntek (a másik az amerikai Ambrose Bierce volt). Saint-Exupéry fő-, vagy mellékállásban, az íróság mellett, pilóta volt, vagyis hős, mert ő a repülés második hőskorában (az első hőskor az volt, amikor feltalálták a repülőgépet, a második az, amikor elkezdték használni) volt pilóta; ráadásul főként a messzi Dél-Amerikában és a majdnem olyan messzi Afrikában gyakorolta izgalmas mesterségét, tehát kalandornak is mondható.
A Kis herceg alapszituációja Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre, gyakorlatilag a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására, illetve leleményességére támaszkodhatott — továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit, ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.
A többi; hogy a kényszerleszállt pilótát egy űrbőlpottyant, aranyhajú kissrác találja meg és tanítja ki a bölcs naivitás és a feltétel nélküli empátia művészetére, már irodalom, sőt, rossz nyelvek szerint, túl szép irodalom. Annyira túl szép, mint mondjuk Mozart Kis éji zenéje, vagy a Mona Lisa: szépnek alkotta az alkotója, mi pedig addig hallgattuk, néztük, olvastuk, míg túl szép nem lett.
De még így is: a Kis herceg örök érvényű igazságok hordozója, olyan igazságoké, amelyekről, mert örök érvényűek, hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy mi magunk is ismerjük őket, továbbá mindenki más is. Pedig nem: hiába fújjuk kívülről, hogy a szeretet az egyetlen erő, amely a jó irányba kormányozhatja a világot, hiába ismételgetjük nap mint nap, hogy szeretni egyet jelent a felelősség vállalásával; hiába minden — a valóságban fütyülünk mindezekre, mert élni nincs időnk a túlélés kényszere miatt, mert nem tudunk boldogok lenni, miközben elboldogulunk… és mert semmire sem csúszik olyan jól a pálinka, mint az iszákosság miatti búbánatra.
Hacsak… (mindig van egy hacsak) hacsak fülön nem fogjuk gyerekünket, vagy pláne unokánkat, és el nem cipeljük a legközelebbi Kis herceg-előadásra, bízva abban, hogy kölök még, honnét tudná, hogy cinikusnak kell lenni, ha boldogulni akarunk, és hogy az élet mellőzése a túlélés leghathatósabb záloga; mindezt még nem tanulta, és így talán marad egy esélye, hogy hazavisz valamit az előadásból, amitől szerencsésebb és sikeresebb biztos nem – de talán boldogabb, sőt, emberebb lesz.
bemutató 2021. október 22.
helyszín Városi Ifjúsági Klub
Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.
Idén ünnepli 40. évfordulóját a magyar animáció egyik legfényesebb ékköve, a Macskafogó. Ternovszky Béla és Nepp József zseniális alkotása az évtizedek alatt kultuszfilmmé vált, szállóigéi és karakterei beépültek a mindennapjainkba.
A Messiást meghallgatni mindig nagy élmény, de különösen akkor számít annak, ha olyan elhivatott muzsikusgárda szólaltatja meg Händel angol nemzeti klasszikussá vált művét, mint a korhű régizenei előadásmód nemzetközi élmezőnyének legendás német kiválósága, az immár negyvennégy éves múltra visszatekintő Akademie für Alte Musik Berlin és a világ egyik legjobb vegyeskara, a szintén berlini illetőségű, közvetlenül a II. világháború utáni években alapított RIAS Kammerchor.
Mi történne, ha Petőfi Sándor itt és most, a szemünk előtt írná meg a János vitézt? Ebben az új színpadi…
A Leonard Cohen-dalcímről elnevezett francia-brazil kamarazenei duó először lép fel Magyarországon – műfajokon átívelő repertoárjuk és intim, atmoszférikus hangzásviláguk pedig…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
