A nadrág
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. augusztus 28. hétfő, 22:00
Emlékszik-e még valaki arra, mi az a „szocialista vígjáték”? Aminek társa-dalmi mondanivalója ugyan kicsinyke volt, a humora pedig soványka, viszont a Patyolattól a Közértig bátran kritizálta az élet nagy kérdéseit. Dunai Ferenc A nadrág című komédiájának vígszínházi premierje egy csapásra szakított ezzel a módszerrel. Mert miről is van szó? Egy szocialista nagyvállalat igazgatója titkolt szeretője ágyá-ban fekszik egy szexin forró éjszaka után. Egyfolytában a szocialista erkölcsről pré-dikál és a vállalati ünnepség dísz szónoklatára készül a szocialista ipar csodálatos teljesítményéről. Egy valódi díszpinty. Egy potentát. Képzeljék el Feleki Kamillt, aki épp Ruttkai Éva ágyából kászálódik ki és keresi a nadrágját… Hát, igen. Ez a fránya nadrág! A bajok mindig ilyen apróságok miatt kezdődnek. Mert nadrág nélkül mit ér a legnagyobb társadalmi pozíció, a legpontensebb férfiúi büszkeség! Mi marad egy em-berből a nadrágja nélkül? És mi marad a rendszerből egy nadrágja vesz-tett főkáderéből? Erről szól az elmúlt 60 év egyik legsikeresebb, és legmulatságo-sabb magyar és bátran kijelenthetjük: „szocialista vígjátéka” Csak éppen a szocia-lizmus bukott ki alóla. Vagy mégsem?
“Egy nadrágon is múlhat a főnök hatalma, egy banánhéjon is elcsúszhat a megdönt-hetetlennek hitt hatalom. Erről regél Dunai Ferenc A nadrág című vígjátéka, ami még ma is élénk röhögést vált ki a Karinthy Színházban. Pedig 1962-ben mutatták be a Vígszínházban, akkor erősen harcolni kellett érte, hogy műsorra tűzhessék, és aztán idő előtt le kellett venni a repertoárról. Karinthy nem csinál harcias színházat. Leginkább telivéren szórakoztat. Ha valaki a leírtakba nem gondol bele, akkor csak önfeledten nevet. De a darab, és a rendező lehetőséget kínál arra, hogy belegondoljunk. Csak nem tukmálja a közlendőjét, nem dugja erőszakosan a néző orra alá. A maga csendesen diszkrét, könnyed módján, azért elmondja a világról a véleményét. És közben hathatósan rehabilitálja a többször betiltott, a premier alkalmából itthon járt, már 94 esztendős Dunai Ferencet.”
Bóta Gábor
“2006 októberében egy “kedves bácsi” keresett a szerkeztőségben. Kollégáim mond-ták így-én ugyanis éppen nem voltam a helyemen. Dunai Ferenc volt, A nadrág című kötetét hozta, benne a következő dedikációval: ”Zappe Lászlónak, aki hajdanában jogosan levágta egy Várszínházban bemutatott darabomat-csorbám kiküszörülésének kísérleteként…” Az említett darab nem is szerepel a könyvben. Az ilyen szerzőt nem lehet szeretni. Bölcs és szerény. Önmagát is képes reálisan látni. A nadrág című bohóságnak azonban a darabírói szaktudás a fő erénye. A nadrág most is működik, amikor a nézőtéren ki tudja, hányan ülnek olya-nok, akiknek személyes élményeik vannak a hatvanas évekről .A darabot ugyanis 1962-ben mutatták be a Vígszínházban Feleki Kamill és Ruttkai Éva főszereplésével. Szocialista vígjáték volt, abban különbözött a polgáritól, hogy szocializmus világában játszódik. A bonyodalmak, a fordu-latok, a poénok azonosak voltak. Vállalatvezető vidéki kiküldetésről haza-térőben útba ejti a szeretőjét, aki beosztottja. Ám itt baleset éri. Talán nem véletlenül. Az asszony, aki szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatát az igazgatóval, eláztatja a férfi nadrágját, amit a gáz fölött próbálnak megszá-rítani. Ettől az elázott nadrág megég. A fontos elvtársra közben nagy fel-adat vár: ünnepi beszédet kellene tartania. Ehhez pedig elengedhetetlen egy nadrág. Mindenki elképzelheti a komplikációkat. De jól megírni csak kevesen tudják. Dunai Ferenc nagyon tudta. Poénról poénra halad a cselekmény, miközben lelepleződik a szocialistá-nak nevezett álerkölcs, amit mindenkit hírdet, de senki sem vesz komo-lyan. A végén mégis minden jóra fordul, nyilvánosan semmi sem derül ki. Csak az egyetlen becsületes ember, a naiv és szerelmes műszaki rajzoló jár rosszul, de ő is beletörődik a sorsába. A boldog vég boldogtalan világról tudósít. A Karinthy Színházban, Karinthy Márton jól pörgő rendezésében,Juhász Kata lakótelepi szűkösségű díszletében, Tordai Hajnal ruháiban kifogásta-lanul forog a bohózati gépezet. Kerekes József egyéni fazont ad a képlé-keny jellemű igazgatónak. Formátumosan pitiáner. Vezető szerepéhez nem férhet kétség. Gubik Ági a szerető szerepében energikus derűvel pörgeti a cselekményt, mulat főnökén, miközben lázongva szolgálja. Dányi Krisztián a kelleténél egy árnyalattal hülyébbre veszi az áldozatot, a mű-szaki rajzolót. Marton Róbert Hitler-bajuszos szakszervezeti vezetője jó munkáskáder-karikatúra azokból az időkből. Amelyeken ma is jókat röhögünk.Vagy máson is? Mindenesetre a bohózat örök.”
Zappe László
A Mészöly és Polcz levelezését tartalmazó kötet, A bilincs a szabadság legyen megjelenése a szerzők magánéletén túl irodalmi munkásságuk iránt is jelentős érdeklődést keltett, és nem túlzás azt állítani, hogy ez napjainkig tart. Irodalmi párosok közül többet is fel tudunk idézni, az erős érzelmi köteléken kívül azonban talán az ő vonatkozásukban fedezhető fel a legtöbb gondolkodásra késztető pont.
Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak olyan témák, amelyek egyszerűen kikövetelik maguknak az analóg, hagyományosabb megszólalást. A 2010-es évek óta aktív énekes-dalszerző, Szakács Gergő az évek során a monumentális pophangzástól az intimebb, élő hangszeres produkciók felé mozdult el, és ez az út a Müpában érkezik el következő fontos mérföldkövéhez.
Műsor: Liszt - II. magyar rapszódia, S. 359/4 Liszt - I. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124 szünet Bartók - A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!