Mi a normalitás? A túltengő szexualitását gyógyszerekkel kordában tartani kényszerülő Fritz látszólag minden, csak nem normális. Legalábbis ezt vallja Ottó, aki otthonába és vállalkozásába is befogadja sógorát, a börtönből frissen szabadult fiút.
Fotó: Dömölky Dániel és Éder Vera, a fotók jogdíjasak
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 25. szerda, 19:00
Bár Fritz nem csinál semmit, a bűnös szenvedély szellője a családi kertészetet üzemeltető Ottót, és a fiatal kertésznőt, Mitzit is egyre jobban meglegyinti. Mennyit ér egy házasság? Mit ad számunkra az összetartozás? Hol kezdődik bennünk az ember, és hol ér véget az állat? Mi a szerelem? Mi a vágy? Hogyan keveredtek így össze a fogalmaink?
Ahogy Molnár Gál Péter írja, „Kroetz a kiürültség és a jóléti lepusztultság diagnosztája.” 1994-es, Volksstückként, azaz népszínműként jegyzett drámája egy temetői kertészetben játszódik, élet és halál, burjánzás és pusztulás határmezsgyéjén. Hősei hétköznapi, középosztálybeli, boldogulásukért dolgozó emberek: egy középkorú házaspár és fiatal alkalmazottjuk, akiknek, látszólag jelentéktelen, egyhangú életükben, egy börtönviselt fiatalember érkeztének következtében előtörnek addig felszín alatt fortyogó elfojtásaik. A négy szerep kibontakozása, az abszurditással körüllengett hétköznapi szituációk, a darab groteszkbe hajló humora kíméletlen őszinteséggel tárja föl társas életünk kapcsolati kríziseit.
„Mitzi: Nem hiszem. Csak agyon ne csapjál, mer most már eléggé rám férne a szerelem. Szerelmet mondtam, hallod? Ugyanannyi szerelmet akarok, amennyi verést kaptam, az úgy igazságos. Egy szakképzett virágkertészt nem illik ám büntetlenül megagyalni. Azt ajánlom, hogy rendesen szeressé engem, vagy rádhívom a rendőrséget. Mondom, szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé.”
Az előadás a Radnóti Tesla Laborban látható az EMMI támogatásával.
Tárkány-Kovács Bálint verseit elsősorban a Tárkány Művek lemezeiről ismerhette meg a közönség, ám ezek csupán három évtizednyi költészetének töredékét mutatják föl. Általában megzenésített versekről van szó, itt azonban olyan dalokról, amelyek megmaradtak versnek, mert ének helyett a beszéd maradt elsődleges médiumuk.
Gounod Rómeó és Júlia című operájában nyújtott ragyogó alakítása után – amelyről a The New York Times így írt: „magas hangjai úgy áramlottak, mint a folyékony arany… Sierra az operavilág égboltját érintette” – a szupersztár szoprán, Nadine Sierra ismét egy elbűvölő francia hősnő jelmezében tűnik fel: ezúttal Massenet szenvedélyes drámájának ellenállhatatlan címszerepét, Manont alakítja.
A magyar népzene és a hazai világzenei színtér meghatározó énekesnői, Bognár Szilvia, Magyar Bori és Szalóki Ági új, közös produkciójukkal az együtt éneklés örömét és erejét helyezik középpontba.
A száz éve született John Coltrane 1963-ban korszakos jelentőségű albumot rögzített Johnny Hartman énekessel, ez lett Coltrane egyetlen vokális munkája.
Andonis Foniadakis új, a Pécsi Balett társulata számára alkotott koreográfiája dinamikus és mélyen expresszív módon, a kortárs tánc és zene…
A Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
