A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. május 27. vasárnap, 17:00
Csárdáskirálynő - Nagyoperett három felvonásban
Szövegét Stein és Jenbach szövegének felhasználásával írta:
Békeffi István és Kellér Dezső
Verseit írta: Gábor Andor és Innocent Vince Ernő.
Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást.
Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott.
A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak... A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...”, vagy az „Álom, álom, édes álom...”
1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította.
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és jazzlemezek sora fűződik a nevéhez. Csak néhány a legismertebb dalai közül: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy, Mi vagyunk a grund. A meghívott vendégek és a kiváló zenekar közreműködésével felcsendülő népszerű dalok mellett újabb szerzeményeket is hallhatunk. Egy est, amelyen a zene egyszerre lesz ünnep, találkozás és felejthetetlen élmény.
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod…
Az 1999-ben alakult, Liszt-díjjal is kitüntetett debreceni Talamba huszonhét éve az egyik legjelentősebb hazai ütőegyüttesnek számít és ahogyan a Müpában…
Eredeti nyelven, magyar felirattal. A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
