A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. október 6. csütörtök, 19:00
Csárdáskirálynő
Nagyoperett három felvonásban.
Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást.
Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott.
A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak... A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...”, vagy az „Álom, álom, édes álom...”
1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította.
„Elérkezett a vége (…), ahonnét nincsen tovább, vagyis van, de az már csak és kizárólag az úgynevezett szomorúlefelé…”
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod Clovis-, azaz Klodvig-miséje alkotja e koncerttermi ünnep programját, és az utóbbi alkotás tételei között a közönség megismerkedhet az egyházzene gallikán vonulatának négy további gyöngyszemével, Alexandre Guilmant, Louis Aubert, Camille Saint-Saëns és Théodore Dubois egy-egy kompozíciójával is.
Vannak vidékek, ahol vers és dal elválaszthatatlanul összefonódik. A Kaláka együttes és Bogdán Zsolt közös estje tisztelgés a kiemelkedő jelentőségű költő, Kányádi Sándor világa előtt.
A Müpa immár tizennegyedik alkalommal rendezi meg a cimbalom és a tárogató lehetőségeit reflektorfénybe állító koncertjét. Az újdonságokra, meglepetésekre kíváncsi…
Sokféleképpen lehet tisztelegni a száz éve született Miles Davis emléke előtt, de kevesen mondhatják el magukról, hogy testközelből élték át…
A tavalyi hatalmas siker után idén szeptemberben is izgalmas programokkal folytatódik a Budapesti Fesztiválzenekarral közös minifesztiválunk, a Mozart-expedíció. Ezúttal a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
