A Csillagképek című színdarab a helyzetek, döntések és együttállások furcsa konstellációja.
Egy férfi és egy nő kapcsolatát látjuk, többféle helyzetben, és ezek többféleképpen újra lejátszódnak. A lány fizikus, a csillagokról, a részecskékről és a relativitáselméletről kutat. A tézise az, hogy ha van szabad választás, akkor minden kimenetel létezik egy-egy másik univerzumban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 20. vasárnap, 19:00
Nick Payne
CSILLAGKÉPEK
Fordította: Hárs Anna
MARIANNE Lovas Rozi
ROLANDBrasch Bence
Dramaturg: Kelemen Kristóf
Látvány: Márkus Sándor
Súgó, a rendező munkatársa: Hatvani Monika
Rendező: SZILÁGYI BÁLINT
A Csillagképek című színdarab a helyzetek, döntések és együttállások furcsa konstellációja.
Egy férfi és egy nő kapcsolatát látjuk, többféle helyzetben, és ezek többféleképpen újra lejátszódnak. A lány fizikus, a csillagokról, a részecskékről és a relativitáselméletről kutat. A tézise az, hogy ha van szabad választás, akkor minden kimenetel létezik egy-egy másik univerzumban. A férfi méhész, aki úgy szeretne élni, ahogyan a méhek: a szerénység és a csendes elegancia egyszerűségével élni az életet.
„A Csillagképek egy játék a szabad akaratról és a barátságról, a szerelemről és a mézről. Marianne a Sussex Egyetem fizikusa, Roland egyszerű méhész. Egy kerti partin ismerkednek meg véletlenül. Az első találkozás nem sikerül túl jól. De szerencse, hogy van egy második esély, és egy harmadik, és negyedik…” – írja Nick Payne, a darab szerzője.
Az előadás ősbemutatója 2012 januárjában volt Londonban és hatalmas sikert aratott. A színdarab elnyerte az Evening Standard díját. Magyarországon a Radnóti Színházban láthatja először a közönség, Hárs Anna fordításában és Szilágyi Bálint rendezésében.
Bemutató: 2019. október 20. vasárnap
A Radnóti Színház bemutatója a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjában valósul meg.
Az 1986-ban, New Yorkból indult Klezmatics forradalmasította a kelet-európai gyökerű jiddis hangszeres tánczenét, a klezmert. Az idén negyvenéves formáció a nyolcvanas és a kilencvenes évek fordulóján, azaz a világzene műfaji indulása környékén a zsáner egyik első és legnagyobb sztárjának számított – és máig a klezmer-szcéna egyik legismertebb együttese.
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod Clovis-, azaz Klodvig-miséje alkotja e koncerttermi ünnep programját, és az utóbbi alkotás tételei között a közönség megismerkedhet az egyházzene gallikán vonulatának négy további gyöngyszemével, Alexandre Guilmant, Louis Aubert, Camille Saint-Saëns és Théodore Dubois egy-egy kompozíciójával is.
Műsor: Liszt - II. magyar rapszódia, S. 359/4 Liszt - I. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124 szünet Bartók - A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
Műsor Dvořák: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70 szünet Bartók: A kékszakállú herceg vára, op. 11, Sz. 48, BB 62
Harmadik alkalommal érkezik a Müpába az orgonajátékával a közönség elragadtatását mindannyiszor kiváltó Wayne Marshall.
Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
