István, a király
Szörényi-Bródy: István, a király
rockopera
Boldizsár Miklós: Ezredforduló című drámája alapján
A Zikkurat Színpadi Ügynökség engedélyével a Békéscsabai Jókai Színház előadásában.
Szörényi-Bródy: István, a király
rockopera
Boldizsár Miklós: Ezredforduló című drámája alapján
A Zikkurat Színpadi Ügynökség engedélyével a Békéscsabai Jókai Színház előadásában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. augusztus 17. vasárnap, 20:30
A rockopera alapjául szolgáló mű – Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája – arról szól, hogy 997-ben Géza fejedelem halála után a magyar uralkodó családon belül kiéleződnek a feszültségek, mert az ősi jog – az oldalági utódlás – szerint a fejedelmi család legidősebb férfitagja, Koppány a hatalom örököse, aki maga is felvette a bizánci kereszténységet. Géza azonban halála előtt megeskette a magyar főurakat, hogy a keresztény jogrend szerint fiát, Istvánt válasszák meg fejedelemnek. István és Koppány ellentéte testvérháborúval fenyeget, holott az országnak és népének békére lenne szüksége. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek.
A rockopera már másról is szól. Történelmi léptékű, karizmatikus hősök igazságairól, és azok közötti választási lehetőségeikről. A választásról szól. Arról, hogy mindig van választás. Aztán, hogy a választás jó volt-e, azt majd az idő, nagy történelmi választásoknál, az utókor ítéli meg. De döntenünk nem nekünk, az útókornak kell a történelmi szereplők helyett, utólag nem kérdezhetjük komolyan, hogy: „Mi lett volna, ha…”, mert, ha nem az lett volna, ami van, lehet, hogy személy szerint mi sem lennénk, és nem is tehetnénk föl kérdéseket.
A rockopera már születésekor is – és azóta még inkább – túlnőtt önmagán. Több lett, mint színdarab, több lett mint, rockopera. A magyarság újabb kori, modern nemzeti jelképe lett. Szinte mindenkié, mint a zászló, a kokárda, a Himnusz, a címer és a Szent Korona, és talán leginkább éppen a korona, meg a korszerű zene, a korszerű dalszövegek, és megszületésének történelmi ideje, a rendszerváltás előszele miatt. Szinte senkinek sem a testvérháború, az idegen katonák behívása, felnégyelés jut eszébe róla, ahogy a franciák sem a Guillotine-ra gondolnak a Marseillaise éneklése közben.
Az István, a király határon belül és túl közmegegyezéses nemzeti jelképévé vált a magyarságnak, aminek minden egyes előadása ünnep. Ezekre az ünnepekre vár mindenkit a Békéscsabai Jókai Színház, Zsuráfszky Zoltán hagyományos rendezésében.
A Zikkurat Színpadi Ügynökség engedélyével.
Tárkány-Kovács Bálint verseit elsősorban a Tárkány Művek lemezeiről ismerhette meg a közönség, ám ezek csupán három évtizednyi költészetének töredékét mutatják föl. Általában megzenésített versekről van szó, itt azonban olyan dalokról, amelyek megmaradtak versnek, mert ének helyett a beszéd maradt elsődleges médiumuk.
A Met nagyszabású produkciójában színre kerülő Saint-Saëns-opera a legendás erejű bibliai hős, Sámson és a szépségével csábító filiszteus nő, Delila egyszerre vallásos, provokatív és érzéki történetét meséli el.
Lírai dalszövegeivel, szüntelen kísérletezőkedvével és Bocskor Bíborka azonnal felismerhető, érzékeny előadásmódjával a Magashegyi Underground immár két évtizede a hazai alternatív…
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod…
Műsor: Liszt - II. magyar rapszódia, S. 359/4 Liszt - I. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124 szünet Bartók - A kékszakállú…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!