IV. Henrik Anglia uralkodója volt 1399-1413 között, az első király a Lancaster-családból. Előbb persze II. Richárd király a fiatal Henriket örökre száműzte az országból. A leendő király ezért 1398-ban a francia udvarba menekült, ahol szíves fogadtatásra talált, és egy évvel később (egy sikeres partraszállásnak köszönhetően) egész Angliát meghódította.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. április 13. péntek, 19:00
W. Shakespeare: IV. HENRIK
királydráma
fordította: Vas István
IV. Henrik Anglia uralkodója volt 1399-1413 között, az első király a Lancaster-családból. Előbb persze II. Richárd király a fiatal Henriket örökre száműzte az országból. A leendő király ezért 1398-ban a francia udvarba menekült, ahol szíves fogadtatásra talált, és egy évvel később (egy sikeres partraszállásnak köszönhetően) egész Angliát meghódította. Richárd, miután Henry Percy árulásának köszönhetően maga is fogságba esett, kénytelen volt trónjáról lemondani. Néhány hét múlva a fogoly Richárd - valószínűleg erőszakos halállal - meghalt.
Henrik tehát elfoglalhatta a trónt... Az ezt követő időkről mesél Shakespeare: a korábbi áruló, Percy elleni harcról, a király körüli ármánykodásokról, hős és nemes férfiakról, szerelmes asszonyokról, izgalmas csatákról. Modern kalandfilmeket megszégyenítő izgalmakra, lélektani hitelességre és szenvedélyes románcra számíthatunk az udvarban és a csatamezőn egyaránt. Percy fia, Hővér harcias alakja, a higgadt király bölcsessége, Henrik herceg életvidám, mégis hűséges személyisége csak pár a számtalan klasszikus karakter közül. Shakespeare azonban a humor mestere is volt: e művében Falstaffal ajándékozta meg a világirodalmat, ezzel is még színesebbé és többrétűvé téve királydrámáját.
Tim Carroll kezében a karmesteri pálca, a tucatnyi férfiszereplőt terelgeti majd a helyes útra: a hővérűeket az egyik oldalra, a náluk csak cseppel higgadtabbakat a másikra.
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod Clovis-, azaz Klodvig-miséje alkotja e koncerttermi ünnep programját, és az utóbbi alkotás tételei között a közönség megismerkedhet az egyházzene gallikán vonulatának négy további gyöngyszemével, Alexandre Guilmant, Louis Aubert, Camille Saint-Saëns és Théodore Dubois egy-egy kompozíciójával is.
Színház? Mozi? Koncert? Legyen mindhárom egyszerre! Péterfy Bori a rendszerváltás utáni magyar underground meghatározó alakja, akinek a nevéhez emlékezetes független…
Sokféleképpen lehet tisztelegni a száz éve született Miles Davis emléke előtt, de kevesen mondhatják el magukról, hogy testközelből élték át…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
