Magyar Állami Népi Együttes: Csodaváró betlehemes
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. december 28. szombat, 16:00
Magyar Állami Népi Együttes: Csodaváró betlehemes
A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig. Az örömteli időszakot népi hagyományokból eredő játékokból, keresztény tradíciókból, mesékből merítve idézik a csodás környezetbe, és nem titok, hogy olykor-olykor táncra perdül egy-egy hóember, hótündér vagy táltos paripa is!
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara
Hangfelvételről közreműködik:
Szerencsés Martina
Hetényi Milán
a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és vendégeik
Vendégek:
a Budapest Énekes Iskola Kórusa (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János)
Fitos Rozi
Gallai Tamás
Alkotók:
zenei rendező, szerkesztő, zeneszerző, művészeti vezető: Pál István „Szalonna”
koreográfusok: Kocsis Enikő - Fitos Dezső - Mihályi Gábor
jelmez: Michac Gábor
díszlet: Cziegler Balázs
animáció: Varga Vince
dramaturg: Kocsis Rozi
rendező-koreográfus, együttesvezető: Mihályi Gábor
zenei vezető: Radics Ferenc
zenekarvezető: Karacs Gyula
tánckarvezető: Ágfalvi György
tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix - Hetényi-Kulcsár Klára - Jávor Katalin - Darabos Péter - Farkas Máté
Korosztály: 4- év
Rendező: Müpa
Fotó: Nagy Attila, Müpa
Rameau és kortársai operáinak felvétele után Vashegyi György ezúttal az Armide-ot, XIV. Lajos udvari zeneszerzőjének remekművét vezényli. Lully utolsó lírai tragédiáját 1686-ban mutatták be és 1766-ig játszották a párizsi Operában, mielőtt Gluck azonos librettóra komponált Armide-ja háttérbe szorította volna.
A Karzatkoncertek sorozata márciusban a 16–18. század orgonazenéjének világába kalauzolja a hallgatókat.
Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.
A magyar-ghánai Sena Dagadu a 21. századi hazai popzene jelentős alakja, akinek az Irie Maffia zenekar és szólóprodukciói mellett meditatívabb,…
Az Oscar-díjas Tan Dun kiemelkedő jelentőségű operája a keleti filozófiát a nyugati zene nyelvével ötvözi. A mű először hangzik el…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!