Olivér!
"A kis Olivér alakjában az emberi JÓ örökérvényű elvét kívántam megformálni, mely minden gonosszal szembeszáll és a végén teljes diadalt arat." (Dickens)
"A kis Olivér alakjában az emberi JÓ örökérvényű elvét kívántam megformálni, mely minden gonosszal szembeszáll és a végén teljes diadalt arat." (Dickens)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. december 30. csütörtök, 19:00
Lionel Bart: Olivér!
Charles Dickens Twist Olivér című regénye alapján
"A kis Olivér alakjában az emberi JÓ örökérvényű elvét kívántam megformálni, mely minden gonosszal szembeszáll és a végén teljes diadalt arat." (Dickens)
Olivért az árvaházból megveszi egy temetkezési vállalkozó, majd innen megszökve Faginhez és az általa pártfogolt, hasonló sorsú gyerekekhez kerül. Itt kap végre némi törődést a titokzatos öregúrtól és csapatától, amelyről kiderül, valójában jól szervezett tolvajbandaként működik, Fagin pedig a tolvajiskola vezetője. Ártatlanságával Olivér hamar ellenségeket szerez, és bár legkevésbé sem ő irányítja a történéseket, megjelenésével az egész banda élete tragikus fordulat vesz.
És van egy másik fiú, aki London legszegényebb negyedéből, az East Endről indult, hogy a musicalvilág egyik legbefutottabb szerzőjeként érjen pályájának csúcsára a West Enden. Lionel Bart (1930-1999) zenei őstehetségét már hat éves korában felfedezték, bár állítólag soha nem tanult meg kottát olvasni: barátainak fütyülte el slágereit, akik hűségesen lejegyezték és meghangszerelték. Írni azonban megtanult: hát a szövegkönyvet megírta.
Az Olivér! első bemutatóját hatalmas sikersorozat követte. Londonban 2618 előadást élt meg, majd átkelve a tengeren a Broadway-n folytatta diadalútját. Máig szinte az egész földtekét bevándorolta, és most Tatabányára érkezett!
Gyermekszereplők:
Asztalos Tímea, Balogh Regina, Barnafi Rebeka, Bogdán Krisztián, Bukowski Márk, Czimer Laura, Eperjesi Nóra, Erdész Ákos, Fenyvesi Levente Zsolt, Fiskál Ármin, Fiskál Csenge, Gerlei Dávid, Gorni Sándor Ádám, Gulyás Viktória, Halász Gergely, Hozák Réka, Hunyadi Emőke, Jurák Bettina, Kiprich Vivien, Kiss Viola, Kovács Ferenc, Kulcsár Evelin Georgina, Nagy Orsolya, Pap Nóra, Pirityi Adrienn, Pirityi Kamilla, Reich Jessica, Román Bertalan, Román Boldizsár, Ruszin Virág, Schneider Richárd, Simon Zoltán, Simonfi Roland, Szalai Zita, Szegedi Gergő, Szendőfi Anna Sára, Timon Benjamin, Tóth Dorottya, Tóth Patrik, Vajda Zoltán, Váradi Gergely, Varga Ágota, Vasas Attila, Vida Máté
Felnőtt szereplők:
Bozori Szabolcs, Brózik Ágnes, Drága Diána, Egri László, Egyed Zsuzsanna, Fehér Sándor, Kascsák Dóra, Kaufmann Márta, Kiprich Vivien, Király Róbert, Kuglics Éva, Laboda Zsanett, Marosvölgyi Ágnes, Márton Fruzsina, Mészáros Kartal, Müller Zsófia, Nagy Viktor, Pongrácz Gábor Zoltán, Szalai Piroska Zsuzsanna, Timon Martina, Török Zsuzsa, Varga Gergő, Veszelka Anikó, Wessely Simonyi Réka
Díszlet: Zeke Edit
Jelmez: Pilinyi Márta
Koreográfus: Király Attila
Koreográfus-asszisztens: Fosztó András
Zene: Lionel Bart
Zenei vezető: Körtvési Kata
Dramaturg: Perczel Enikő
Korrepetitor: Szabó Dávid
Hangszerelés: William David Brohn
Az est emlékezetes élményt ígérő találkozás a bachi életmű egyik legnevezetesebb műcsoportjával és megismerkedés a japán historikus mozgalom élenjáró együttesével.
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
Nicole Zuraitis énekel, zenét szerez, hangszerel, szöveget ír, zongorázik, produceri munkát végez, tanít, szerzői közösséget épít – és most nagy örömünkre a Müpában is bemutatkozik.
Az 1986-ban, New Yorkból indult Klezmatics forradalmasította a kelet-európai gyökerű jiddis hangszeres tánczenét, a klezmert. Az idén negyvenéves formáció a…
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!