OSZTRIGÁS MICI

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

Emmet Cohen valamit nagyon tud. Persze, zongorázni, meg közös hangot találni játékostársaival – legendás előadókkal, mint Ron Carter vagy Benny Golson, a jelenkor meghatározó művészeivel, köztük Joshua Redmannel vagy Christian McBride-dal, vagy akár a jövő reménységeivel, például Samara Joy-jal vagy Mejedi Owusuval –, no és utat találni közönségéhez, legyen a közeg jazzklub, hangversenyterem vagy az online tér.

A fiatalok szerelmi szeszélyeiről szóló szatirikus Mozart-vígopera gazdag dallamvilágával és szellemes fordulataival a zeneszerző egyik legkifinomultabb alkotása. Phelim McDermott „színes, ötletgazdag” (The New York Times) rendezése az 1950-es évek Coney Islandjének világát idézi: a történet egy tengerparti vidámparkban játszódik, ahol a két szerelmespár érzelmileg és szó szerint is hullámvasútra ül.