SOÓS ANDRÁS szerzői kamaraestje

A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod Clovis-, azaz Klodvig-miséje alkotja e koncerttermi ünnep programját, és az utóbbi alkotás tételei között a közönség megismerkedhet az egyházzene gallikán vonulatának négy további gyöngyszemével, Alexandre Guilmant, Louis Aubert, Camille Saint-Saëns és Théodore Dubois egy-egy kompozíciójával is.

A Mészöly és Polcz levelezését tartalmazó kötet, A bilincs a szabadság legyen megjelenése a szerzők magánéletén túl irodalmi munkásságuk iránt is jelentős érdeklődést keltett, és nem túlzás azt állítani, hogy ez napjainkig tart. Irodalmi párosok közül többet is fel tudunk idézni, az erős érzelmi köteléken kívül azonban talán az ő vonatkozásukban fedezhető fel a legtöbb gondolkodásra késztető pont.

Az 1986-ban, New Yorkból indult Klezmatics forradalmasította a kelet-európai gyökerű jiddis hangszeres tánczenét, a klezmert. Az idén negyvenéves formáció a nyolcvanas és a kilencvenes évek fordulóján, azaz a világzene műfaji indulása környékén a zsáner egyik első és legnagyobb sztárjának számított – és máig a klezmer-szcéna egyik legismertebb együttese.