Szabó Magda: Tündér Lala
Szabó Magda fordulatokban bővelkedő, lehengerlő története Garajszki Margit átiratában, Farkas Bence zenéjével kel életre a Bartók Színház nagyszínpadán.
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 23. szerda, 17:00
Szabó Magda
Tündér Lala
zenés tündérmese
Tündér Lala, a nyughatatlan és végtelenül kíváncsi tündérkirályfi, mindig valami csibészségen töri a fejét, nem kevés bosszúságot okozva édesanyjának, Írisznek: állandóan elkódorog, elcseni édesanyja jogarát és emberekkel barátkozik. Egy nap a hatalomra vágyó varázsló, Aterpater megkéri Írisz kezét. A tündérkirálynő azonban visszautasítja a varázslót, hiszen a szíve már régen Amalfi kapitányé.
Aterpater aljas cselszövésbe kezd, megtalálja Írisz gyenge pontját és kihasználva a sebezhetőségét, teljesen átveszi felette a hatalmat. Írisz megmagyarázhatatlan módon kikosarazza és áthelyezteti a szerelmét, Amalfi kapitányt és száműzi Tündérország kis kedvencét, az igazmondó egyszarvút, Gigit.
Vajon hogyan sikerült elérnie Aterpaternek, hogy Írisz ilyen égbekiáltó igazságtalanságokat kövessen el? Hogyan lehet megállítani a gonoszt? Mire képes egy anya a gyerekéért? És egy gyermek mit tud tenni az édesanyjáért? Tud-e egyáltalán tenni valamit?
SZEREPLŐK:
Tündér Lala, nyughatatlan kiskamasz: Vrabecz Botond
Írisz, királynő, Lala édesanyja: Holecskó Orsolya
Amalfi, szerelmes, de kapitány: Simon Zoltán András
Aterpater, aki a szálakat mozgatja: Jerger Balázs
Gigi, a tündéri igazmondó egyszarvú: Jankovics Katalin
Csill, a patikus, aki sokkal nagyobb játékos, mint amilyennek mutatja magát: Hajnal János
Kencefice, a patikus kelekótya felesége / Und, a vízikirálynő, aki csak cseppekben gondolkodik különben meg hableány: Polgár Lilla
Justin, a merev jogtudós: Kovács Vanda
Omikron, Lala neurotikus nevelője: Vizkeleti Zsolt
Meccs, főkamarás, piperkőc, protokollszakértő / Péter, a kissé földhözragadt, de jóságos nagybácsi: Nagy Péter János
Citó, az önérzetes gyíkkirály, egy igazi hüllő / Kormorán, a munkaadó / Parancsnok, ismertebb nevén Szájhadnagy: Kiss Attila
Dagi, az egyszemű óriások királya buta, de jószívű melák: Suplicz Mihály
Okos Nyúl, az agg könyvtáros, aki felett úgy elrepül 600 év, hogy észre se veszi: Kecskés Tímea
Simon, a sas: Bágyi Márton
Bea, árva kislány: Bartalos Eszter Anna
Üldözők: Bágyi Márton, Hajnal János Jerger Balázs, Nagy Péter János, Simon Zoltán, Suplicz Mihály
Költöztetők: Bágyi Márton, Nagy Péter János, Simon Zoltán, Suplicz Mihály
ALKOTÓK:
Színpadra alkalmazta, dalszövegeket írta: Garajszki Margit
Díszlet-, jelmeztervező: Árva Nóra
Bábtervező: Balázs János Balázs
Zeneszerző: Farkas Bence
Koreográfus: Dunaveczki Éva
Súgó: Szekeres Petra
Kellékes: Siegrist Cecília
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Rendező: Garajszki Margit
Helyszín: Színházterem
Időtartam: Az előadás két felvonás egy szünettel.
Ajánlatunk
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
A Mészöly és Polcz levelezését tartalmazó kötet, A bilincs a szabadság legyen megjelenése a szerzők magánéletén túl irodalmi munkásságuk iránt is jelentős érdeklődést keltett, és nem túlzás azt állítani, hogy ez napjainkig tart. Irodalmi párosok közül többet is fel tudunk idézni, az erős érzelmi köteléken kívül azonban talán az ő vonatkozásukban fedezhető fel a legtöbb gondolkodásra késztető pont.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Ajánló
Műsor Haydn: F-dúr zongoratrió, Hob. XV:6 Helena Winkelman: az ECHO felkérésére született mű – ősbemutató Brahms: c-moll zongoratrió, op. 101
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Hol volt, hol nem volt… Furcsa idők jártak. 125 éve jelent meg a pesti kabaré. Kezdetben nem volt elsöprő sikere.…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!