A hatodik szék

Emmet Cohen valamit nagyon tud. Persze, zongorázni, meg közös hangot találni játékostársaival – legendás előadókkal, mint Ron Carter vagy Benny Golson, a jelenkor meghatározó művészeivel, köztük Joshua Redmannel vagy Christian McBride-dal, vagy akár a jövő reménységeivel, például Samara Joy-jal vagy Mejedi Owusuval –, no és utat találni közönségéhez, legyen a közeg jazzklub, hangversenyterem vagy az online tér.

A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.

Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják - seregnyi más mozzanattal együtt - a Siegfried mesei varázsát.