Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 26. April 2026 14:30
Lehár Ferenc: A mosoly országa
Operett 2 felvonásban
A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életműve összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált, háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták be. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi tábornok arisztokrata lánya, Liza, és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el. Bár a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A nemzetközi tematikához illően egy világhírű brit művész vállalkozott a mű megrendezésére: Stephen Medcalf olvasatában lesz látható újra A mosoly országa Budapesten.
Szereposztás:
Szu-Csong herceg........................................ Ninh Duc Hoang Long, Homonnay Zsolt
Liza .............................................................. Fischl Mónika, Bordás Barbara, Kiss Diána
Hatfaludy Ferenc gróf................................... Laki Péter, Dénes Viktor, Erdős Attila
Mi, a herceg testvére.................................... Szendy Szilvi, Széles Flóra, Bojtos Luca
Csang, a herceg nagybátyja ........................ Kiss Zoltán, Földes Tamás, Mészáros Árpád Zsolt, Langer Soma
Lichtenfels gróf, táborszernagy..................... Szolnoki Tibor, Dézsy Szabó Gábor, Bardóczy
Amália........................................................... Frankó Tünde, Zsadon Andrea, Vásári Mónika
Főeunuch ..................................................... Földes Tamás, Peller Károly, Faragó András
Fu-Li, követségi titkár.................................... Balogh Bodor Attila, Péter Richárd, Oláh Tibor
Tábornok ...................................................... Czeglédi Ákos, Altsach Gergely
Fini ............................................................... Halasi Bianka
Vali ............................................................... Jakab-Mészáros Edina
Franci ........................................................... Bocskai-Kovács Éva
Tóni .............................................................. Simonics Mariann
Karmester: Pfeiffer Gyula - Sándor Szabolcs
Alkotók:
Zeneszerző: Lehár Ferenc
Szövegét írta: Viktor Léon, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda
Fordította: Harsányi Zsolt
Karigazgató: Szabó Mónika
Zenei vezető: Pfeiffer Gyula
Rendezőasszisztens: Lénárt Gábor, Szolnoki Zsolt
Koreográfus-asszisztens: Marosi Edit
Játékmester: Bori Tamás
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Koreográfus: Bajári Levente
Rendező: Stephen Medcalf
Közreműködik:
A Színház Balettkara
A Színház Énekkara
A Színház Zenekara
Mi történne, ha Petőfi Sándor itt és most, a szemünk előtt írná meg a János vitézt? Ebben az új színpadi változatban a történet egy hatalmas laptopból lép elő: innen elevenednek meg a mese kétdimenziós és élő szereplői, hogy szóban és dalban keltsék életre Kukorica Jancsi és Iluska világát.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.
Mi többet is várhatnánk el egy előadóművésztől, mint hogy legyen hangszerének mestere, legyen kiemelkedő zenei tehetsége, előadásmódja legyen eredeti, színvonalas…
A produkciók koncepciója kiforrott - ám a Ring az elmúlt években a konstans elképzelés keretein belül megfiatalodott, részleteiben újjászületett. Állandó…
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
