Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2022. Februar 25. Freitag, 19:00
Csiky Gergely: A NAGYMAMA
romantikus vígjáték 2 részben
A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
SZEREPLŐK
Szerémi grófné.................................................................. Saárossy Kinga (Jászai-díjas)
Ernő, az unokája............................................................... Csathó Norbert
Márta................................................................................. Nagy Szilvia
Galambosné, a grófné gazdaasszonya............................. Dér Gabi
Örkényi Vilmos Báró, nyugalmazott ezredes..................... Várhelyi Dénes
Kálmán............................................................................... Török-Ujhelyi Tamás
Piroska............................................................................... Nagy Barbara
Koszta, nyugalmazott evangélikus tábori lelkész............... Vókó János
Tímár Karolin, a leánynevelő intézet tulajdonosa.............. Babócsai Réka
Tódorka Szilárd, tanár........................................................ Balogh András
Langó Szerafin, nevelőnő.................................................. Dimanopulu Afrodité
Intézeti növendékek:
Peredy Janka..................................................................... Ivády Erika
Eörsy Vilma........................................................................ Fodor Sára
Vilkey Berta........................................................................ Novák Laura
Aba Margit.......................................................................... Forczek Janka
Kereszturi Katica................................................................ Kiss Alexandra
Pincér................................................................................. Szőke Olivér
Intézeti nevelők.................................................................. Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
Alkotók
Rendező: Blaskó Balázs (Jászai-díjas)
Díszlet: Székely László (Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, a Nemzet Művésze)
Jelmez: Bodnár Enikő
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.
Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, hogy ekkor fognak meghalni a holokauszt túlélői. Mindenki. Lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk. El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, vagy el akarjuk fogadni, mint az emberi civilizáció nagy traumáját? – kérdezi Esterházy Péter.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Nagy sikerű 2023-as koncertje után új zeneigazgatójával, Rajna Martinnal az élen látogat vissza a Müpába a Luxemburgi Filharmonikus Zenekar, és…
Az 1999-ben alakult, Liszt-díjjal is kitüntetett debreceni Talamba huszonhét éve az egyik legjelentősebb hazai ütőegyüttesnek számít és ahogyan a Müpában…
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
