abszurd dráma 2 részben, 140 perc
Ki a magyar? Ősbemutató a Fészek Színházban!
A Fészek Színház legújabb bemutatójában a magyar nemzet örökös identitáskereső kálváriáját dolgozza fel, ezúttal is a megszokott sírós-nevetős hangulati elemekkel, s a közélethez igazodva, hangoskodósan-gyáván megbújva az abszurd nyújtotta keretek mögé: Az utolsó magyar! (Petőfi a Vatyikánba zárva? Ki hallott már ilyet!)
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2014. April 6. Sonntag, 19:00
Hogy é mifene es történik? A kitalált világban a reformkorból a kommenyista feudalizmusba visszapottyant magyarok egy maroknyi csoportja felejti el éppen nemzeti hovatartozását, amikor is megérkezik egy idegen, majd még egy. S félminutum alatt megváltozik minden! Hogy jobbra, vagy balra fordul-e a magyarok XIX. százada abban a másik világban, maradjon titok!
A fiatal független színház a tőle megszokott vagánysággal és fegyelmezetlenséggel készítette el legújabb abszurdját. A próbafolyamat hangulatára talán a legjellemzőbb, hogy az olvasópróba Nemesnádudvar egyik legszebb borospincéjében folyt le, s két nap alatt. Cziczó Attila rendező saját írásából eszkábált össze (ismét) valami színháztalan színházat - kiegészülve Miklós Máté ifjú költő lírai soraival -, ám a hite erős maradt, de véleménye legeslegújabb szösszenetéről most nincs, hiszen megnyilatkozni már csak álnépiesen lenne képes, ezért beszéljen helyette a dráma rettenthetetlen főhőse, Pintér Béla, a taxis: "Csodálkozol, hogy az itteni ifjú Deák Ferenc nyilvánosan elégette Kölcsey Himnuszát? Ide? Nektek? Balsors van, meg halálhörgés, siralom, kínzó rabság, csak éppen magyar nincs hozzá, aki megbűnhődné a múltat meg azt a redvás jövendőt… Hajjaj, a magyar népnek ilyen zivataros százada még nem volt, s már nem is lesz, mert magyar sem maradt. Semennyi. Az utolsó még becsukta a Vereckei hágó kapuját, oszt jónapot!"
A Fészek Színház Az utolsó magyar címmel felruházott félig népszínműve, félig easternje semmi másról nem kíván értekezni nézőinek, csak arról, hogy higgyük már el végre: nagyon jó itt és most magyarnak lenni! (Még akkor is, ha... blablabla.)
A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod Clovis-, azaz Klodvig-miséje alkotja e koncerttermi ünnep programját, és az utóbbi alkotás tételei között a közönség megismerkedhet az egyházzene gallikán vonulatának négy további gyöngyszemével, Alexandre Guilmant, Louis Aubert, Camille Saint-Saëns és Théodore Dubois egy-egy kompozíciójával is.
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Nagy sikerű 2023-as koncertje után új zeneigazgatójával, Rajna Martinnal az élen látogat vissza a Müpába a Luxemburgi Filharmonikus Zenekar, és…
Mi történne, ha Petőfi Sándor itt és most, a szemünk előtt írná meg a János vitézt? Ebben az új színpadi…
Sokféleképpen lehet tisztelegni a száz éve született Miles Davis emléke előtt, de kevesen mondhatják el magukról, hogy testközelből élték át…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
