Jegyvásárlás

program


Barokk mesterek 2.
2

Barokk mesterek 2.

Műsor: Telemann: G-dúr szvit (TWV 55:G10) „Don Quichotte” / Bach: D-dúr zongoraverseny, BWV 1054 / Vivaldi: F-dúr szimfónia, RV 137 / Vivaldi: A négy évszak – Nyár concerto RV 315 / Vivaldi: B-dúr („Conca”) concerto, RV 163
 Læs mere

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Fredag, 05. Maj 2023 19:00

Barokk mesterek 2.

Közreműködik: Kodály Filharmonikusok művészei

Zongorán közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel

Vezényel: Bényi Tibor

G.Ph. Telemann műveltsége bizonyára a zenei és a teológiai kérdéseken is túlterjedt, hiszen sosem komponálta volna meg Cervantes ismerete nélkül a Don Quichotte című zenekari szvitjét, helyesebben burleszkjét. A burleszk hősei rendszerint esetlenek, irreálisan viselkednek és különböző bonyodalmakba keverednek. Jól tudjuk, hogy mindezek a búsképű lovagra is érvényesek. Telemann a nyitányt követő hét tételben szellemes találékonysággal jeleníti meg hősének kalandjait. Tanúi vagyunk Don Quichotte ébredésének, a szélmalmok elleni támadásának, Dulcinea iránti sóhajtozásának, de megelevenedik Sancho Panza alakja is, sőt a lovag rozzant gebéje Rosinante és a hű fegyverhordozó szamara is. Mindezek remek lehetőséget kínálnak a szerzőnek különböző hangutánzó effektusok és játékmódok képszerű alkalmazására. Bach D-dúr versenyművét lipcsei időszaka alatt komponálta, valószínűleg 1738 körül, amikor a Collegium Musicum koncertjeit is irányította a Zimmermann kávéházban. A concerto az E-dúr hegedűverseny (BWV 1042) átdolgozása,  amelyet Bach még 1730 előtt kötheni működése idején komponált. Az új billentyűs változat szólóját maga Bach, vagy valamelyik fia játszhatta. Első tétele hármas (A-B-A) tagolású, amely szinte szonátaformájúvá alakul. A lassú tételben a szólóhangszer nemesen elegáns dallama a vonósok chaconne-szerű basszusa fölött bontakozik ki. A finálé során a ⅜ metrumú, pergő rondótéma kontrasztos epizódokkal váltakozik, megelőlegezve a következő korszakok versenyműveinek hangulatát. Vivaldi F-dúr (RV137) sinfoniája ékesen bizonyítja, hogy a velencei komponista sohasem volt ötletek híján. A három részes (gyors-lassú-gyors) olasz nyitány (sinfonia) alig különböztethető meg egy hasonló szerkezetű concertótól. Nyitótétele szinte egyetlen virtuóz száguldás. Bár itt nincs szólista, mégis rendkívül virtuóz játékot követel minden muzsikustól. Az f-moll hangnemű éneklő Andante a prímhegedűket juttatja vezető szerephez, szólamuk finom modulációkban és szekvenciákban bővelkedik. Formailag a visszatérő, Da Capo szerkezetet követi. A záró Presto rész árulja el legjobban, hogy nem concertót, hanem egy ennél sokkal egyszerűbb szerkesztésű, rövidebb sinfoniát hallgatunk. A jól ismert Nyár című g-moll hegedűverseny a Nap hevétől bágyadt nyájat és madársereget idézi, majd a dörgéssel-villámlással támadó vihar okozta félelmet jeleníti meg a szólóhegedű és a vonósegyüttes virtuóz párbeszédének segítségével. Az RV 163-as B-dúr "Conca" versenymű Vivaldi 1730-1731 között lezajlott csehországi utazása idején keletkezett. Ekkor ismert ugyanis meg egy különleges fúvós hangszert, a Wettertrompete-t, amely egy ón szájú tengeri kagylóból állt. Főleg oktáv hangközöket tudott megszólaltatni, és úgy vélték, hogy ezzel viharokat képes előidézni, vagy lecsendesíteni. Innen származik a vonós concerto címében szereplő "Conca", azaz kagyló kifejezés. A mindössze öt percnyi időtartamú mű képszerű ábrázolásmódjával és merész fordulataival ékesen cáfolja azokat az állításokat, miszerint szerzője csak önmagát ismételte, ha egy új concertót alkotott.

– baljos –

Aktuelt


Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak olyan témák, amelyek egyszerűen kikövetelik maguknak az analóg, hagyományosabb megszólalást. A 2010-es évek óta aktív énekes-dalszerző, Szakács Gergő az évek során a monumentális pophangzástól az intimebb, élő hangszeres produkciók felé mozdult el, és ez az út a Müpában érkezik el következő fontos mérföldkövéhez.

Emmet Cohen valamit nagyon tud. Persze, zongorázni, meg közös hangot találni játékostársaival – legendás előadókkal, mint Ron Carter vagy Benny Golson, a jelenkor meghatározó művészeivel, köztük Joshua Redmannel vagy Christian McBride-dal, vagy akár a jövő reménységeivel, például Samara Joy-jal vagy Mejedi Owusuval –, no és utat találni közönségéhez, legyen a közeg jazzklub, hangversenyterem vagy az online tér.

Frenk a hazai könnyűzenei színtér egyik legizgalmasabb és legsokszínűbb előadója, akinek dalaiban a rock, a pop, a funk, a sanzon, a klasszikus zene és a jazz nagyszerűen megfér egymás mellett.

PÅ PLAKATEN


A nyolcvanéves örökifjú Bereményi Géza a kortárs magyar irodalmi-kulturális szféra egyik legszínesebb egyénisége. Elsőrangú regényíró, klasszikussá lett filmek rendezője, és…

A tisztaszoba a vidéki, falusi otthonok díszesen berendezett helyisége, melyet állandóan tisztán tartanak, és elsősorban nagyra becsült vendégek fogadására tartanak…

A francia szakrális zene két remekműve a 19. század végéről: Gabriel Fauré bájos szépségű Requiemje és az idős Charles Gounod…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.