Bécsi klasszikusok
Az 1768-ból való f-moll szimfónia megszületése vízválasztó Haydn szimfonikus kompozícióinak fejlődésében, mert benne egy viszonylag régies formát, az ún. templomi szonátát ötvöz szenvedélyes érzelmi tartalommal. Viac
Az 1768-ból való f-moll szimfónia megszületése vízválasztó Haydn szimfonikus kompozícióinak fejlődésében, mert benne egy viszonylag régies formát, az ún. templomi szonátát ötvöz szenvedélyes érzelmi tartalommal. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: utorok, 21. november 2023, 19:00
Mellékneve – „La Passione” (A passió) – arra utal, hogy a művet nagyböjt idején, valószínűleg nagypénteken való templomi előadásra szánták. Ezt az állítást azonban számos kutató megkérdőjelezi. A zeneszerző „Sturm und Drang” korszakának is egyik mérföldköve ez a szimfónia, melynek további jellegzetessége, hogy valamennyi tétele f-mollban íródott, a Menüett trió részének kivételével, mely F-dúr hangnemű. A lassú nyitótétel a Via Crucis fájdalmát sugározza, melyre a következő Allegro di molto zaklatott száguldása sem hoz feloldást, melynek témáját agresszív ugrások és lendületes ellenpontozás jellemzi. A Menüett már említett trió szakasza jelent mindössze némi megnyugvást, hogy aztán egy lendületes, lüktető finálé zárja le Haydn első moll hangnemben komponált szimfóniáját.
Figyelemre méltó tény, hogy Mozart jelentős számú zongora- és hegedűversenye mellett szinte valamennyi fúvóshangszerre is komponált versenyműveket. Ehhez az inspirációt elsősorban kora kiemelkedő muzsikusaihoz fűződő személyes kapcsolatai és utazásai adták. Fúvós versenyművei közül kétségkívül a késői – K 622. jegyzékszámú – A-dúr klarinétverseny a legjelentősebb. Esz-dúr hangnemű sinfonia concertantéja viszont hangszerösszeállítása révén tekinthető különlegesnek, hiszen egyszerre négy fúvós hangszernek (oboa, klarinét, kürt, fagott) ad hálás szólófeladatot. A darab eredeti változatából a klarinét hiányzott, helyette valószínűleg fuvola szerepelt. Ez a kézirat azonban elveszett, és a fennmaradt másolatban már a módosult szólókvartett szerepel. A terjedelmes, Allegro tempójú nyitó tétel szonátaformájú, a szokásos két expozíció helyett három témabemutatással – melyből az elsőt a zenekar, a másik kettőt a szólisták játsszák. A tétel vége előtt a szokásoknak megfelelően egy kadenciát is hallunk. Ezután egy gyengéd Adagio következik, melynek tematikus anyagát egymás között adogatják a fúvósok. A zárótétel egy Andante-téma tíz variációval, ahol az egyes részeket zenekari ritornellek választják el egymástól. A tételt egy kedélyes, 6/8 metrumra váltó rövid kóda zárja le.
Beethoven I. szimfóniáját mindössze három év választja el az ikonikus III., Eroica szimfónia megszületésétől. Szinte hihetetlen a zeneszerző előrelépése a műfaj megújítása terén ilyen rövid idő alatt. Míg az 1800-as keltezésű I., C-dúr szimfónia a haydni mintát követve ad lehetőséget a komponistának felkészültsége bizonyítására, addig az Eroica az életmű talán legnagyobb meglepetését, a műfaj újjászületését jelenti. A négytételes I. szimfónia még lassú bevezetővel indul, majd ezt követően szólal meg a már meglehetősen egyéni hangú, szonáta-formájú nyitótétel. A háromnyolcados második, Andante tétel szólamai polifonikusan követik egymást, melynek során újdonság a timpani (üstdob) szólisztikus használata. A harmadik tétel, bár hagyományosan módon a Menüett címet viseli, mégis inkább már inkább scherzo-nak tekinthető. A zárótétel szokatlan módon komoly, lassú bevezetővel kezdődik, aztán rendkívül elven főtémával indul az ellenállhatatlan lendületű Allegro molto e vivace finálé.
– baljos –
Műsor:
Haydn: f-moll szimfónia („La Passione”) No.49
Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante KV.297b
Beethoven: I. (C-dúr) szimfónia, op. 21
Közreműködik: Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Bényi Tibor
Az összművészeti előadás Erdély egyik legizgalmasabb, legszínesebb kultúrájú tájegysége, a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból táplálkozik.
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.
Takács Nikolas pályájának bármelyik pontját nézzük, a különleges zenei inspirációk és az önálló útkeresés legizgalmasabb kombinációit találjuk. 1986-ban Galántán született, zenészcsaládba, 10 évesen már megnyerte első tehetségkutatóját, amit aztán formális zenei képzés és önálló koncertek egész sora követett. Jazzt, soult és popot bátran vegyítő stílusa alapján bátran kijelenthető, hogy ő ma a könnyűzenei élet egyik legsokoldalúbb előadója.
Harmadik alkalommal érkezik a Müpába az orgonajátékával a közönség elragadtatását mindannyiszor kiváltó Wayne Marshall.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test,…
Idén ünnepli 40. évfordulóját a magyar animáció egyik legfényesebb ékköve, a Macskafogó. Ternovszky Béla és Nepp József zseniális alkotása az…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.