Csiky Gergely Buborékok című darabjának alapszituációja a következő: adott egy földbirtokos családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, partik, lóverseny, vesztegetés, úri becsület...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. február 8. kedd, 19:00
Csiky Gergely: Buborékok
vígjáték
Bemutató: 2019. november 15.
“RÓBERT Ez a természet rendje, papa: az apák kifizetik fiaik adósságait. (Megöleli Solmayt) Aztán úgyis csak kölcsönkérem. Visszafizetem, minden rendkívüli kiadást megtérítek, mihelyt megcsinálom a fényes partit. (Béla kinyitja a középajtót, s állva marad)
SOLMAY Micsoda fényes partit?
RÓBERT Hát azt, amelyikre várok. Még nem tudom, hol rejtezik, de majdcsak előkerül valamikor. Hiszen mindnyájan ebben dolgozunk. Fényes parti – ez a mi életünk célja, tevékenységünk rugója és jövendőnk reménye. Szóval ez a hivatásunk. A mama kiöltözteti és kiállítja a leányokat, s várja számukra a gazdag férjet, mi, fiúk uraskodunk, gavalléroskodunk, csillogunk, és várjuk a gazdag feleséget – aztán majd csak megélünk valahogy.”
Csiky Gergely Buborékok című darabjának alapszituációja a következő: adott egy földbirtokos családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, partik, lóverseny, vesztegetés, úri becsület… Azonban ez nem tartható fenn a végtelenségig, anyagi csőd fenyegeti. Mégis, mintha rajta kívül erről senki sem akarna tudomást venni. Mindenki csak saját álmaival és önös érdekeivel van elfoglalva, s egyre inkább úgy tűnik, nincs kiút az urizáló család számára. Csiky 1884-ben írta a színművet, de a család mint a konfliktusok forrása, a mértéktelen költekezés, az anya és az apa közötti ellentétek, a gyerekeik – többnyire – indokolatlan versengése, a lányok férjhez menetele, a fiúk nősülési lehetőségei mint problémák, ma is érvényes helyzetek mind a színpadon, mind a nézőtéren ülők életében. Bár a család mindent elkövet, hogy megőrizze a látszatot, a buborékok lassan szétpattannak, és minden a maga meztelen valóságában mutatkozik meg.
Szereposztás
Szidónia.......................................................... Varga Zsuzsa
Solmay Ignác, földbirtokos.............................. Szalma Tamás
Szerafin, a leányuk, Rábay neje..................... Krajcsi Nikolett
Béla, országgyűlési képviselő......................... Fándly Csaba
Róbert............................................................. Stefánszky István
Aranka, a leányuk........................................... Maizác Stefánia
Gizella............................................................. Szabó Nikolett
szobalány Solmayéknál.................................. Zsíros Linda
Rábay Miklós, osztálytanácsos....................... Sarkadi Kiss János
Chupor Aladár................................................. Mészáros Tibor
Morosán Demeter............................................ Olt Tamás
Tamás.............................................................. Benedek Dániel
Özvegy Sereczkyné......................................... Tóth Molnár Ildikó
Hámor, nagyvállalkozó..................................... Serf Egyed
Malvin, a neje................................................... Török Saca
Gombos, ügyvéd.............................................. Hunyadkürti György
András, inas..................................................... Törő Gergely Zsolt
Adolf, inas........................................................ Kósa Béla
Bangó úr, kereskedősegéd.............................. Szvath Tamás
Betti, szobalány Rábayéknál............................ Német Mónika
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Berzsenyi Kriszta
Világítástervező: Memlaur Imre
Szcenikai vezető: Szalai József
Ügyelő: Kopácsi Adrián
Súgó: Csorba Mari
Segédrendező: Kocsmáros Vivien
RENDEZŐ: VIDNYÁNSZKY ATTILA
Mi történne, ha Petőfi Sándor itt és most, a szemünk előtt írná meg a János vitézt? Ebben az új színpadi változatban a történet egy hatalmas laptopból lép elő: innen elevenednek meg a mese kétdimenziós és élő szereplői, hogy szóban és dalban keltsék életre Kukorica Jancsi és Iluska világát.
„Elérkezett a vége (…), ahonnét nincsen tovább, vagyis van, de az már csak és kizárólag az úgynevezett szomorúlefelé…”
Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak olyan témák, amelyek egyszerűen kikövetelik maguknak az analóg, hagyományosabb megszólalást. A 2010-es évek óta aktív énekes-dalszerző, Szakács Gergő az évek során a monumentális pophangzástól az intimebb, élő hangszeres produkciók felé mozdult el, és ez az út a Müpában érkezik el következő fontos mérföldkövéhez.
Történelmi fordulópontok, közös emlékezet, színpadi erő: a Hősök hajnala a magyar múlt sorsfordító pillanatait idézi meg a tánc és a…
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó…
Először koncertezik Magyarországon az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb brit énekesnője, Corinne Bailey Rae, aki már 2006-os debütáló albumával és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
