Az orfeumcsillag Vereczki Szilvia és Edwin Lippert-Weilersheim herceg reménytelennek látszó szereleme végül legyőzi a gőgös szülők ellenkezését, és az akadékoskodó Bóni gróf is megtalálja párját Stázi grófnő, Edwin korábbi, szülei által kijelölt menyasszonya személyében.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. január 21. szombat, 19:00
1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írnia kellene egy operettet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egy éves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, és befejezte az operettet.
A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került sor a Johann Strauss-színházban. Az operett elindult világhódító útjára. A magyar bemutató 1916. november 3-án volt.
A Csárdáskirálynő minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott magyar operettje.
Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak olyan témák, amelyek egyszerűen kikövetelik maguknak az analóg, hagyományosabb megszólalást. A 2010-es évek óta aktív énekes-dalszerző, Szakács Gergő az évek során a monumentális pophangzástól az intimebb, élő hangszeres produkciók felé mozdult el, és ez az út a Müpában érkezik el következő fontos mérföldkövéhez.
A produkciók koncepciója kiforrott - ám a Ring az elmúlt években a konstans elképzelés keretein belül megfiatalodott, részleteiben újjászületett. Állandó a műveket vezénylő Fischer Ádám humanizmussal párosuló maximalista munkamódszere is, de éppen a rá jellemző igényesség az, mely minden évben új részleteket segít felszínre a mű kimeríthetetlen gazdagságából.
Hol volt, hol nem volt… Furcsa idők jártak. 125 éve jelent meg a pesti kabaré. Kezdetben nem volt elsöprő sikere. Aztán valahogy rákaptunk. A magyar hangosfilm történetét nehéz lenne elképzelnünk kabarészerzők nélkül.
„Elérkezett a vége (…), ahonnét nincsen tovább, vagyis van, de az már csak és kizárólag az úgynevezett szomorúlefelé…”
Műsor Dvořák: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70 szünet Bartók: A kékszakállú herceg vára, op. 11, Sz. 48, BB 62
„Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél.” Ezen a szerzői esten Binder Károly olyan kitűnő muzsikusokkal eleveníti…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
