
Liszt: Esztergomi mise / LISZT ÜNNEP 2021
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 22. péntek, 18:00
Közreműködik: Pasztircsák Polina, Láng Dorottya, Brickner Szabolcs, Bretz Gábor – ének, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Farkas Róbert
Liszt Ferenc úgy vélte, „az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is, s ahol a szó már nem elég az érzés kifejezésére, ott a hang ad neki szárnyakat és magasztosítja fel”. A kivételes műgonddal komponált Esztergomi mise zenéje tökéletes példa arra, amikor a komponista valóban prédikátorrá és pappá lényegül át. A bazilika felszentelő ünnepségén bemutatott darabot (1856) maga a zeneszerző vezényelte, míg a Liszt Ünnepen Farkas Róbert vezényletével, kiváló énekesek közreműködésével a Pannon Filharmonikusok adják elő a művet.
A mise egykori premierjét nagy érdeklődés övezte, részben azért, mert Liszt akkor már hosszú ideje nem járt Magyarországon. Egy különösen lelkesült fültanú szerint „ez a zene olyan mértékig vallásos, hogy magát a Sátánt is megtérítené”. Liszt rendkívül nagy becsben tartotta e művét, melyről így vallott: „Nem úgy komponáltam, ahogyan az ember a felöltője helyett miseruhát ölt, hanem az a szívem valódi buzgó hitéből fakadt, amilyet gyerekkorom óta mindig is éreztem. Valóban elmondhatom, hogy a misémet inkább imádkoztam, mint komponáltam.”
Az argentin politikai menekült szülők gyermekeként, Svédországban született José González a kétezres évek svéd popzenei hullámának egyik prominens dalszerző-énekese, aki az indiepop és bossa nova jegyeit is felmutató finom, klasszikus gitáros, akusztikus stílusáról és filozofikus dalszövegeiről ismert.
Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is mélyen gyökerező, fénykorát az 1930-50-es években elérő műfaj az emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi.
Van, amikor nem a csend emlékezik, hanem a zene. Egy hang, amely ismerős. Egy dallam, amely hazavisz. Halottak napján nemcsak…
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!