Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól? Bohózati elemekkel átszőtt haláltánc születik a Nemzetiben.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. május 30. szombat, 15:00
Karl Marx műve alapján
MARXTŐKÉJE
Tetemrehívás 2 részben
Az előadás időtartama kb. 3 óra 30 perc, egy szünettel.
Az előadás kiindulópontja Karl Marx ellentmondásos élete és 1867-ben megjelent A tőke című műve, amely munkatársával és barátjával, Friedrich Engelsszel folytatott szoros szellemi együttműködésben született. Ez a máig sokat vitatott mű a 20. századi politikai gondolkodás megkerülhetetlen dokumentuma: totalitárius rendszerek és radikális mozgalmak hivatkozási alapjává vált, ugyanakkor ma is releváns társadalmi-politikai koncepciók forrása. Mi az oka, hogy Marx és Engels munkássága egy testet és lelket, egész közösségeket megnyomorító ideológiát hívott életre? Miért nem tudunk szabadulni ma sem a család-, egyház- és hagyományellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól? Társulatunk ezt a mélyreható szellemi-spirituális konfliktust viszi színre egy nagyszabású tragikomédia formájában - bohózati elemekkel átszőtt haláltánc születik a színpadon.
Szereplők:
Marx: Rátóti Zoltán
Jenny Marx: Varga Klári
Jenny, Laura, Eleonóra, Marx és Jenny lányai: Tabajdi Anna
Friedrich Engels: Vecsei H. Miklós
Lenin: Rácz József
Sztálin, Hitler: Fehér László
Rákosi Mátyás: Köleséri Sándor
Józsa Péter Pál: Kristán Attila
A lánya: Battai Lili Lujza
Ügyész: Bordás Roland
Védőügyvéd: Herczegh Péter
Tőkés, később forradalmár: Juhász Péter
Diák, költő: Ficsór Milán
Szerelmes diák: Holló Patrik
Diák, Szamuely Tibor: Bognár Bence
Diák, pincér: Krauter Dávid
Acélmunkás: Jakab K. Tamás
Az acéltmegedző Pável: Winkler Tamás
Zenekar: Kovács Zalán László és Kovács Zalán Sándor
Leány: Schneider Bodza
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Szcenikus: Tóth Kázmér
Videó: Gombos Ágnes
Zenei munkatárs: Gulyás-Szabó Gábor
Dramaturg: Szabó Réka
Rendező: Vidnyánszky Attila
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
Mi történik, ha Mozart operájának hőseit nem énekesek, hanem finoman megmunkált marionettfigurák jelenítik meg a színpadon? A Salzburgi Marionettszínház produkciója az operairodalom emblematikus művének alig egyórás változata: miközben a történet legfontosabb zenei és dramaturgiai pilléreit megőrzi, könnyebben követhető, sűrűbb formában vezeti végig a nézőt Tamino, Pamina és Papageno kalandjain.
A Met nagyszabású produkciójában színre kerülő Saint-Saëns-opera a legendás erejű bibliai hős, Sámson és a szépségével csábító filiszteus nő, Delila egyszerre vallásos, provokatív és érzéki történetét meséli el.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Frenk a hazai könnyűzenei színtér egyik legizgalmasabb és legsokszínűbb előadója, akinek dalaiban a rock, a pop, a funk, a sanzon,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
