A címben emlegetett orosz lekvár egy kicsit olyan, mint a magyar narancs. Sokan várják tőle a megváltást, de hiába próbálkoznak, valahogy khm... nem sikerül igazán tökéletesre. Talán mert túl sokan bábáskodnak körülötte, de viszonylag kevesen fogják meg igazán a munka végét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2011. März 8. Dienstag, 19:00
Ljudmila Ulickaja: Orosz lekvár
Fordító: Radnai Annamária
Ljudmila Ulickaja komédiájában a lustaság, a teszetoszaság, a tehetetlenség a legfőbb erő - azaz a szereplők életének megrontója, a közönség jókedvének motorja. És ha ebben a vígjátékban bizonyos figurák és elemek (Csehov úrtól) ismerősnek tűnnek - nos, ezúttal ez egyáltalán nem a véletlen műve... Volt egyszer valahol, a nagy Oroszországban egy messze földön híres kert. Cseresznyefáinak - vagy meggyfáinak? - csodájára jártak. Aztán az egészet megvette (vagy megkapta?) egy bizonyos Lopahin (Lepjohin?), és onnan kezdve más lett az élet a birtokon. Ennek a Lepjohinnak (Lopahinnak?) a leszármazottai aztán sok mindent átéltek - miközben a birtok csak pusztult és pusztult. Ma már semmi sem olyan, mint régen: a nyaraló és a kert alig emlékeztet egykori önmagára. Na és akik itt élnek? Az idősek kínlódnak, veszekszenek, a múlt emlékeit idézik, a legifjabb generáció - három nővér és egy báty - alig tud mit kezdeni ezzel az örökséggel. De talán mégis lesz újjászületés. Megint feltámad a romokon a híres lepjohini építőkedv? És lehet, hogy megint igaz lesz a mondás: ahol fát vágnak, ott repül a forgács.
Rendező: Szász János
Díszlettervező: Vereczkei Rita
Jelmeztervező: Vereczkei Rita
Koreográfus: Méhes Csaba
Súgó: Ba Éva
Ügyelő: Báhner Péter
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Bemutató időpontja: 2010. november 12., Kecskeméti Katona József Színház
Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.
Mi történik, ha Mozart operájának hőseit nem énekesek, hanem finoman megmunkált marionettfigurák jelenítik meg a színpadon? A Salzburgi Marionettszínház produkciója az operairodalom emblematikus művének alig egyórás változata: miközben a történet legfontosabb zenei és dramaturgiai pilléreit megőrzi, könnyebben követhető, sűrűbb formában vezeti végig a nézőt Tamino, Pamina és Papageno kalandjain.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres…
Kevés album volt akkora hatással az ezredforduló – és az azt követő évtizedek – magyar könnyűzenei életére, mint az Anima…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
