SÜSÜ, A SÁRKÁNY

A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.

Tárkány-Kovács Bálint verseit elsősorban a Tárkány Művek lemezeiről ismerhette meg a közönség, ám ezek csupán három évtizednyi költészetének töredékét mutatják föl. Általában megzenésített versekről van szó, itt azonban olyan dalokról, amelyek megmaradtak versnek, mert ének helyett a beszéd maradt elsődleges médiumuk.

Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.