Várjon, Zimmermann, Widmann
Műsoron Schumann, Widmann és Mozart művek.
Műsoron Schumann, Widmann és Mozart művek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, April 25 2023 7:00PM
Várjon, Zimmermann, Widmann
Műsor:
Schumann: Tündérmesék, op.132.
Schumann: Fantáziadarabok, op. 73. /
Widmann: Hol volt, hol nem volt...
Schumann: Meseképek, op. 113.
Mozart: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498
Közreműködik:
Várjon Dénes – zongora
Tabea Zimmermann – brácsa
Jörg Widmann – klarinét
A klarinét – brácsa – zongora összeállítású trió nem tartozik a leggyakoribb kamarazene formációk közé. Robert Schumann számára talán éppen Mozart Kegelstatt triója szolgált inspirációként, mikor egyik utolsó alkotásaként megírta Tündérmesék (Märchenerzählungen) című kamaraművét. A darab – a zeneszerző felesége Clara állítása szerint – rendkívül gyorsan, mindössze három nap alatt készült el 1853 őszén. Címadása ellenére a négy tétel egyike sem programzene jellegű, inkább a saját karakterüknek megfelelően beszélteti a hangszereket. A klarinét és a mélyhegedű kombinációja különös sötétes színezetet ad a hangzásnak, de ennek ellenére derűs hangulatú a zenei anyag, melyet motivikus kapcsolódások tesznek egységessé.
A Fantáziadarabok (Fantasiestücke)1849-ből valók, eredendően klarinét – zongora duóra készültek, de hegedűvel, illetve csellóval is előadhatók. Ezúttal is jelentősége van a címnek, mert azt a romantikus felfogást hirdeti, hogy az alkotói kifejezés a művész korlátlan képzeletének terméke, így indokolttá válnak a zene hirtelen hangulatváltásai is. A három tétel meghatározója az A tonalitás. A kifejezően gyengéd nyitótétel a-mollban, a vidám és energikus második (némi kitérővel), valamint a szenvedélyes harmadik pedig A-dúrban íródott.
A nemcsak klarinétosként, hanem zeneszerzőként és karmesterként is nemzetközi hírű Jörg Widmann 2015-ben alkotta Hol volt, hol nem volt… (Es war einmal...) című trióját, melynek alcíme: öt darab meseszerű hangvételben. Ez esetben is nyilvánvaló az ihlető forrás, de Schumann példája mellett az is árulkodó, hogy a zürichi ősbemutatón a zeneszerző-klarinétos partnerei Tabea Zimmermann és Várjon Dénes voltak. A huszonhét perc időtartamú darabot azóta már számos jelentős koncertteremben és fesztiválon is megszólaltatták, partitúrája és CD-felvétele is megjelent.
Schumann négy lírai karakterdarabból álló Meseképek (Märchenbilder) című sorozata a nem túl gazdag eredeti brácsa – zongora repertoár egyik alapműve. Sokak véleménye szerint első két tétele a Grimm fivérek meséjére íródott, a harmadik Andrew Lang nyomán, a negyedik pedig Charles Perrault Csipkerózsikája alapján keletkezett. Mások Louis du Rieux berlini költő Schumannéval azonos című versciklusával hozzák összefüggésbe a darab megszületését. Az 1853-ban Bonnban bemutatott ciklus négy tételét egymással közeli kapcsolatban álló tonalitások kapcsolják össze (d-moll, F-dúr, d-moll, D-dúr).
Mozart Esz-dúr hangnemű Kegelstatt (tekepálya) triójának mellékneve feltételezhetően tévedésből került a darab mellé. A zeneszerző K. 487 jegyzékszámú 12 kürtduóját valóban kuglizás közben komponálta, de ugyanez a klarinét – brácsa – zongora kamaramű esetében csak feltételezés. Sokkal bizonyosabb, hogy a darab a baráti von Jacquin család számára készült 1786-ban. A különleges összeállítású trió három tétele sem a megszokott. Elsőként hagyományos gyors tétel helyett egy 6/8 metrumú, melodikus Andantét hallunk. Középen egy visszafogott Menüett áll, melynek trió része különösen tartalmas és leleményes. A Rondo finálé sem a szokásos körtánc jelleget hangsúlyozza, hanem kidolgozottságával, epizódjainak tematikus gazdagságával a mozarti szépség és zsenialitás különlegesen szép példája.
– baljos –
One thing we know for certain about the 21st century is that it will be when the survivors of the Holocaust take their last breath. Every single one of them. Slowly but surely, they are leaving us to our own devices. “Do we want to forget what happened, as if it were a bad dream, or do we want to accept the events as human civilization’s greatest trauma?” the author Péter Esterházy once asked.
Two masterpieces of late 19th-century French sacred music make up the programme of this concert-hall celebration: Gabriel Fauré’s exquisitely beautiful Requiem and the Clovis Mass by the elderly Charles Gounod. Between the movements of the latter work, the audience will also become acquainted with four further gems from the Gallican tradition of church music, with one composition each by Alexandre Guilmant, Louis Aubert, Camille Saint-Saëns and Théodore Dubois.
After first emerging as a representative of Hungarian bedroom pop in the early 2010s, guitarist/singer/songwriter Noémi Barkóczi moved beyond the world of lo-fi to became a popular performer on stages and at festivals across the country with her increasingly distinctive guitar playing, heartfelt lyrics, and well-developed arrangements.
John Coltrane, who was born a hundred years ago, recorded a landmark album in 1963 with the singer Johnny Hartman.
Historical turning points, shared memories and the power of the stage: The Dawn of Heroes recalls the fateful moments of…
Following the great success of their 2023 concert, the Luxembourg Philharmonic Orchestra returns to Müpa Budapest under the baton of…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.